matyaswines

„Jobb, amit a természet visz végbe, mint ami mesterségesen készül.”
Cicero

hírek

rólunk

boraink

termőhely

természet

borkóstoló

autentista

kapcsolat

Hírek

Rólunk

Habár pincészetünk első palackozott tételei a 2005-ös évjáratból kerültek forgalomba, borkészítéssel azonban ennél jóval régebb óta foglalkozik családunk. Ahogy Kisújfalun minden családnak, kezdetben nekünk is csak egy kis ültetvényünk volt, melyről évről évre saját szükségleteinket kielégítő mennyiségű bort készítettünk. Ez az ültetvény, ahogy a hozzá tartozó kis pince is, családi örökség volt, szintúgy a bor szeretete is.

A történetünk, mint pincészeté, 2003-ban kezdődik, amikor megszületett az elhatározás, hogy az örökségből kiindulva egy családi birtokot építünk ki. 6 év alatt jutottunk el a mai szintre, ami 12 hektár ültetvényből és egy új pincéből áll.

Cicero szavaival élve: „Jobb, amit a természet visz végbe, mint ami mesterségesen készül.”

Filozófiánk a szőlőtermesztésben a természethez való visszatérés, azzal összhangban dolgozni, s annak készleteit nem felélni, gazdaságunkat fenntartható módon művelni, megtartva és növelve az értékes biodiverzitást. Szőlőinket a telepítéstől fogva a biotermesztés szabályai szerint műveljük, 2013-tól tanúsítvánnyal is rendelkezünk. Célunk a biodinamikus gazdálkodás elérése, mint a természettel és az univerzummal való legmagasabb szintű harmónia és együttműködés. Egyes munkáinkat már ennek jegyében, a Hold és a csillagok hatásainak figyelembe vételével végezzük.

Termőhely

A Párkány és Komárom közötti dombságban központi helyet foglal el a kisújfalusi hegy. A hegy pincesora felé igyekvőket szokatlanul szigorú tábla próbálja elriasztani, melyen magyar és szlovák nyelven ez olvasható:

„Magánterület, idegeneknek belépni tilos!”.

A felirat nemcsak egy pincére, hanem a nyolcvan épületből álló kis pincefalu egészére vonatkozik. Könnyen képet alkothatunk arról, egykor mit jelentett ez a „hegyközség” Liszka József felvidéki néprajzkutató Kisújfaluról szóló írásából, mely a múlt század eleji állapotokat tükrözi:

A szőlőhegy akkoriban sövénykerítéssel volt bekerítve, s oda csak egy kapun lehetett bejutni. Ura a hegybíró volt, aki éjjel-nappal ott tartózkodott, s „nagyon tekintélyes ember vót”. Két vagy három hegyőrt választott maga mellé, akik arra vigyáztak, hogy este kilenc után senki ne maradjon a hegyen. Aki mégis ott maradt, s rajtakapták, azt megbüntették: „lërótták a faluba, hogy ócska, alávaló ember”.

Rend volt, kérem!

Természeti értékeink

Borkóstoló

Szívesen bemutatjuk, hogyan dolgozunk, miben hiszünk, megpróbáljuk átadni azt az életérzést, mely hajt bennünket nap, mint nap. Egy kellemes borkóstoló alkalmával megismerhetitek, mi a filozófiánk, mit is jelent számunkra a hagyományaink tisztelete, hogyan próbálunk minél természetesebben dolgozni, s remélhetőleg egy picit át is tudunk adni az elhivatottságunkból.

Autentista charta

PREAMBULUM

Mi, Autentisták, követjük őseink hagyományait, őseinkét, kik évezredeken keresztül e földet művelték, szőlőt telepítettek, azt tisztességgel gondozták és abból saját lelkük üdvére és Isten dicsőségére bort készítettek. Hű utódaikként szülőföldünkre mi is, mint az igaz bor bölcsőjére tekintünk, melyet szeretnénk megóvni, s teljes egészségében és szépségében gyermekeinknek átadni.

A Római Birodalom-kori Pannóniában élő rómaiaknak köszönhetjük szőlő- és borkultúránkat. Közös pannon gyökerekből táplálkozik bortörvénye, borkészítési szokása valamint tájarchitektúrája az Alpok és Kárpátok övezte valamennyi borszerető népnek.

A már történelemmé szilárdult idők folyása a jót, rosszat, fájdalmat és örömet együtt megélt közép-európai nemzeteket ezernyi szállal köti össze. Ezen a lelkületen, hagyományokon és értékrenden a volt Osztrák-Magyar Monarchia összes népével osztozunk. Ez volt az a teret, időt, emberi sorsokat átkaroló történelmi forma, mely bor- és szőlőkultúránk fejlődésében is meghatározó szerepet játszott. Közös múltunk ma létjogosultságot és lehetőséget kínál arra, hogy hagyományos szőlőművelés és természethű, autentikus borkészítés által folytassuk ezt az emberi értékekben oly gazdag időutazást.

A hagyományos szőlőművelést és borkészítést felváltó modern eljárások megváltoztatják, és helyenként teljesen eltörlik a helyi szőlészeti és borászati sajátosságokat, ami által egész termőtájak arculata mosódik el. A bor egyéniségén mély nyomokat hagy a domboldalakban meghúzódó régi dűlők elhagyása. Ennek közvetlen következménye az identitását vesztő boron kívül a szemet s lelket gyönyörködtető táj örökre eltűnő, generációkon keresztül őrzött szelleme, „genius loci“-ja.

Mi, Autentisták, a Dunamenti-vidék sajátos szőlő- és borkultúrájának megmentésére szövetkezünk, melynek gerince az a Duna folyó, amely a maga 2840 kilométerével a népek s nemzetek kereszteződésén kívül a nyugat-európai és a pontusi szőlőfajták találkozásának adott ősidők óta otthont. Ebben a mederben születtek meg közös gyökereinket képviselő szőlőfajtáink, melyek csak ránk jellemzőek, akaratunktól függetlenül összekötnek bennünket és a külvilág felé egyedi módon képviselnek.

Hangsúlyozzuk mind a saját, mind a közös szemléletmód megőrzésének fontosságát és kifejezzük együttműködési szándékunkat minden velünk és az autentista chartával egyetértő borásszal.